Csernobili atomkatasztrófa 1986.április 26. (24éve történt)

A csernobili atom katasztrófa 1986. április 26.-án történt az Ukrajnai (akkor a Szovjetúnió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atom erőműben. Ez az eset volt az atom energia felhasználásának történetében a Majaki után a legsúlyosabb katasztrófa. A védő épületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetúnió nyugati részére, valamint Európa más részére és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.

Nehéz megítélni, hogy pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (pl.: rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigy rákban haltak meg, valamint úgy becsülik, hogy kb. 4000 ember fog még meghalni ezzel kapcsolatos betegségekben.

Az erőmű

A Csernobili atom erőmű az ukrajnai Pripjaty városa mellett áll, 18 kilométerre. Csernobil Várostól, 16km-re Ukrajna és Fehéroroszország határától, Kijevtől 110 km-re északra. Az erőmű négy atom reaktorból állt, mindegyik 1 GW teljesítményű, és a négy reaktor együtt Ukrajna áram termelésének 10%-án adta a baleset idején. Az erőmű építése az 1970-es években kezdődött, az 1. reaktort 1977-ben adták át, a három következőt 1978-ban, 1981-ben és 1983-ban. Két további, azonos teljesítményű reaktor állt építés alatt a katasztrófa idején.

A katasztrófa

1986. április 26.-án szombaton, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atom erőmű 4-es reaktora gőz robbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

A katasztrófa és Magyarország

A KFKI néhány munkatársa a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, figyelmeztetve a pedagógusokat, hogy "olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre". Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés.

Április 28.-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkeztőségének turnus vezetője a BBC híre alapján bejelentette a katasztrófát a Rádió 21 órai híradásában. Az adást a felsőbb vezetés letiltotta, Bedő pedig büntetésben részesült.

A többi európai országban bevezetett beutazási tilalom miatt magyar kamionosok fuvarozták az árut a Szovjetúnióból, sokaknak Kijeven át vezetett az útja. A legtöbben számottevő sugár dózist kaptak az út folyamán, sokan pár éven belül meghaltak. Az okok azonban nem mutattak ki egyértelmű összefüggést a következményekkel, mivel a rekonstruált útvonalak alapján egy kamion sofőr többlet rák kockázata 7,5x10-4%-osnak adódott. Tagadhatatlan, hogy az említett kamion sofőrök feltűnően korán haltak meg, azonban ezek között többségben a sugárzással összefüggésbe nem hozható tényezők is akadtak, például öngyilkosság. A zöldek állandó vádaskodásai azonban egyenlőre nem tették lehetővé ennek érdemi kutatását.